2013. szeptember 22.

Csak az ember termel hulladékot, az állatok nem - Tom Szaky-interjú

Csak az ember termel hulladékot, az állatok nem - Tom Szaky-interjú

Ma van a Hulladékgyűjtő Világnak és ennek apropóján osztom meg veletek ezt a számomra nagyon kedves anyagot.
Tom Szakynak, a www.terracycle.hu alapító-tulajdonosának szent meggyőződése, hogy szinte mindent újra lehetne hasznosítani, ha figyelnénk a szelektív gyűjtésre. Engem lenyűgözött ez az egész, nagyon jó lenne, ha ez a szemlélet minél szélesebb körbe elterjedne.

Tessék, olvassatok interjút, gyűjtsetek szelektíven!

tomszaky500

"Amikor a hulladékot, mint modern, ember által teremtett dolgot vettem szemügyre, egyre kevésbé láttam a szemetet szemétnek. Lassan elkezdtem árucikknek tekinteni." - Tom Szaky

A róla szóló, mostanáig megjelent cikkekben és a vele készült interjúkban a „szemétdomb királyának” hívják, de ő ezt egyáltalán nem bánja. A Forbes társadalmi problémákat megoldó, kimagasló üzletembereket összegyűjtő elit harmincas listáján előkelő helyen szerepel a magyar származású fiatalember, akivel a Hulladékgyűjtő Világnap (szeptember 23.) alkalmából készítettünk interjút.

-          Ma a hulladék hány százalékát dolgozzák fel a világban?

-          Nagyjából hét százalékát.

-          És mekkora lehetne ez a szám, ha tudatosan gyűjtenénk és dolgoznánk fel a hulladékot?

-          80… De ez a szám nem tőlem függ, hanem az emberektől a világban. A kérdés az, hogy eldöntik-e, hogy így akarják-e csinálni.

-           Mi a legextrémebb dolog, amit újra tudtok hasznosítani?

-          A teli pelenka és a cigarettacsikk.

-          Hogy érted, hogy teli pelenka?

-        Ahogy mondom, minden van benne.  A pelenka csomagolását már három éve gyűjtjük, idén kezdtük az USA-ban magát a használt pelenkát is gyűjteni.

-          Ez nem kis teljesítmény, annak tükrében, hogy az emberiség hulladéktermelésének egyik jelentős részét a nagyon praktikus, ugyanakkor hatalmas szemetet felhalmozó eldobható pelenka adja. Hogyan csináljátok?

-          Valóban, a szemétdombok 2.5%-a használt pelenkákból áll. Az újrahasznosítás technológiáját tudósokkal együttműködve dolgozzuk ki. Egy csapatnyi tudós dolgozik a világ több pontján azon, hogy megtaláljuk a megfelelő módszereket. Szinte mindenre lehet megoldást találni.

-          Képesek vagytok a cigarettacsikket a hamuval együtt is feldolgozni.

-          Igen, az összes hulladékot, amit a cigaretta „termel” újra tudjuk hasznosítani. A hamut komposztálni lehet, a többi részéből pedig műanyagot tudunk készíteni.

-          Mi minden készül az így feldolgozott műanyagból?

-          Már ezerötszáz terméket tudunk így előállítani, széles a paletta. Van köztük például flip-flop papucs, vagy raklap. Mindenféle műanyagot elő tudunk állítani, amit csak el tudsz képzelni. Csak a chipses zacskókból 400 féle dolgot csinálunk.

-          Hogyan működik a gyűjtés?

-          Van egy jól működő gyűjtőprogramunk. Csapatok jelentkezhetnek arra, hogy egy adott hulladékot szeretnének gyűjteni. Csokipapírt, chipszes zacskót, cigarettacsikket. El kell kezdeniük gyűjteni az adott hulladékot egy dobozban és amikor az megtelik, akkor az oldalunkról ingyenesen le lehet tölteni a csomagküldő címkét, amivel be tudják küldeni a központunkba. Beérkezés után a csapatoknak pontokat írunk jóvá, melyek pénzre válthatóak. Ezeket az összegeket a gyűjtők nonprofit szervezeteknek ajánlhatják fel. Így lesz a szemétből jótékonyság.

-          Mekkora a gyűjtés és a feldolgozás költsége?

-          A költségek jelentősek. Ráadásul nem kapunk annyi pénzt az újrahasznosított műanyagért, mint amennyibe a feldolgozása került. Mi azonban megkeressük azokat a cégeket, amelyeknek a szemetét újra tudjuk hasznosítani, és megkérdezzük őket, nem tudnák-e kifizetni a különbözetet.

-          Miért hajlandóak erre áldozni a cégek?

-          A nagy cégeknek mindez jó image-et biztosít és PR értéke van annak, hogy az ő hulladékukat feldolgozzák. Idő kell ahhoz, hogy ez elterjedjen, de az USA-ban ma már egymillió csokipapírt gyűjtünk havonta.

 

-          Nem nagyobb ennek az újrahasznosításnak az összesített ökológiai lábnyoma, mintha simán csak a szemétbe kerülnének ezek a dolgok?

-          Nagyon jó kérdés, de a válaszom: nem. Több céggel felmérettük ezeknek az az eljárásoknak az ökológiai lábnyomát, beleszámolva az repülőútjaimat is és még így is jobban járunk összességében az újrahasznosítással.

 

-          Nem is olyan régen még sokan foglalkoztak gilisztatrágyával, te is így kezdted. Most pedig a Forbes listáján is számon tartott üzletemberek közé tartozol, mindezt a szemétből teremtetted. Hogyan jutott mindez az eszedbe?

-          Amikor gilisztákkal foglalkoztam, rájöttem, hogy csak az ember termel hulladékot, az állatok nem. Maga a hulladék is igazából csak 100 éve létezik, előtte nem léteztek ennyire komplex termékek, mint például a műanyag. És természetesen nem létezett még a fogyasztói társadalom sem. Száz éve még csak olyan dolgokat akartak venni az emberek, amiket száz évig akartak használni. Figyeltem a gilisztákat és azt láttam, hogy hulladékból állítanak elő értéket. Innen jött az ötlet.

 

-          Mi az, ami a legtöbb hulladékot termeli?

-          Sajnos a divat és az eldobható, egyszer használatos dolgok. A divat nagyon sok szemetet termel. Sokszor úgy dobnak ki emberek dolgokat, hogy még bennük van a címke. A divat folyamatosan arra sarkall, hogy mindenből a legújabbat vedd. Ahhoz, hogy kevesebb hulladék legyen, már a vásárlásainknál helyesen kell döntenünk. Végig kell gondolni, hogy mi mennyi hulladékot termel. Ez azért nem olyan bonyolult. Bemész a szupermarketbe és megveszed a csomagolt répát. Ha elfogyott, utána marad egy műanyagdobozod, amit kidobsz. Vehetsz fagyasztottat is, de akkor is ott marad neked a zacskó. De ha elmész a piacra, ott csak a répát kapod, nem marad utána szemét. Fontos, hogy az olcsó és gyengébb minőségű dolgok vásárlása helyett előre gondolkodjunk és mindenből a tartósabbat vegyük, mert hosszú távon mi is jobban járunk vele és kevesebb hulladékot is termelünk. A következő lépés az lenne, hogy használt dolgokat vásároljunk. Ha valami igazán jó minőségű és időtálló, akkor biztosan megtalálod használtan is. Az első, amiért ezt csináljuk, az a természet védelme. A második a társadalmi felelősségvállalás, és csak harmadik helyen áll a profit. Nekünk csak annyi profit kell, hogy ne menjen tönkre a cég, hogy tudjunk tovább dolgozni. Tizedik éve csak növekszik a cég, a modell működik. A célunk nem a minél nagyobb profit, hanem az, hogy minél több szemetet tudjunk feldolgozni.

 

-          A magánéletben mennyire vagy tudatos?

-          Sajnos túl sokat repülök, ha úgy vesszük, ez a cég ökológia lábnyomát növeli. Még nem vagyok vegetáriánus, szoktam enni húst, kocsim is van. De elég normálisan élek. Igyekszem minél tartósabb dolgokat vásárolni, lehetőség szerint használtan. Egy évben összesen két nadrágot koptatok el, többet nem veszek. Az én célom az, hogy sokféle ember tudja „használni” a cégemet, nem csak az eleve zöld gondolkodásúak. Utóbbiak valószínűleg már nem is vesznek csokit, meg csipszet. Azt szeretném, ha minél szélesebb körben elterjedhetne ez a gondolkodásmód, ez az igazi célom ezzel az egésszel.

Névjegy

- 1982-ben Magyarországon született, orvos szüleivel négyévesen hagyta el az országot

-          14 évesen saját webdizájn cége volt évi 20 000 dolláros bevétellel

-          Cégének, a TerraCycle-nek 22 országban van irodája

-          Az egyetemet másfél év után otthagyta, hogy teljes egészében az cégével foglakozhasson

-          Mára több mint 70 000 szervezet segít gyűjteni a feldolgozható csomagolóanyagot