2017. szeptember 22.

Kutatónő rolleren

Kutatónő rolleren

Amikor pár hete megkerestek, hogy hamarosan ismét kiosztják az Energy Globe - díjat, akkor teljesen ledöbbentem, hogy máris eltelt egy év. Rohan az idő, meg ilyenek, amúgy tényleg, mert teljesen olyan ez az évem, mintha beköltöztem volna egy turmixgépbe, és csak kapkodom a fejem. Azon túl, hogy örültem neki, hogy ez a díj újra napirenden van, és az elsőhöz képest még bővült is három kategóriával, külön öröm volt nekem, hogy a zsűri színeiben idén is olyan nőkkel beszélhetek, akiknek a munkáját nagyra becsülöm. Miután kettőjüket távolról ismerem és követem a tevékenységüket, ezért azt, hogy mit tesznek a fenntarthatóságért és a környezetvédelemért, tudom, hiszen mindkettejük ezirányú munkája jól látható. Éppen ezért most arra voltam kíváncsi, hogy a hétköznapokban mit tesznek hozzá a nagy egészhez. Ürge-Vorsatz Diana pedig a kampányidőszakra még egy extra kihívást is bevállalt, nagy respect érte!

Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató



Nem használunk csomagolóanyagokat; pl. alufólia helyett fedeles tepsit vásároltam, azzal fedem le fólia helyett. A hűtőbe a nyitott edényeket meg tányérral vagy lefedhető üvegedénybe teszem, uzsonnát dobozba, vagy liszteszacskóba csomagolunk
Télen (és az őszi/tavaszi hideg időszakban) szinte alig használjuk a hűtőszekrényt, és a teraszon/erkélyen tartjuk a hűteni való dolgok nagy részét (na azért a tejet pl. nem, hogy ne kelljen percenként nyitogatni az ajtót, és beengedni a hideget, de a lábosokat mindenképp).
Nagy fákkal árnyékoljuk a házat, sok dús bokrunk és fánk van a kertben. Hőségben éjjel szellőztetünk, és nappal szigorúan minden csukva és kívülről árnyékolva van, emiatt nyáron a 38 fokban bent csak 24 fok volt légkondi nélkül...

urge_vorsatz_diana_foto.jpg
És akkor jöjjön most a vállalásom, hogy mit próbálok meg változtatni a következő időszakban:

Elég sokat utazom munkaügyben, és a rohanás miatt sokszor végzem taxiban a célállomásokon. Elhatároztam, megpróbálom ezt az utazási módot is lecsökkenteni. Most pl. a bőröndömbe betettem egy összecsukható rollert, és Montrealban 9 napig ezen furikáztam körbe - szuper volt! Mindenhova gyorsan eljutottam, 15 perc alatt ott voltam a legtávolabbi pontokon a belvárosban, és közben jót is mozogtam naponta többször. Mindenki bolondként nézett rám (kosztümben, sminkkel, rolleren....), de nagyon bevált, mostantól vállalom, hogy még többször ezt a megoldást fogom választani, és másoknak is nagyon javaslom! Ráadásul buszra is fel lehet vele szállni, és a táv másik végén rápattanni, ha messzebbre kell menni.



D. Tóth Kriszta – WMN


A kérdésedben benne van a lényeg: ez egy mindennapos és mindennapi dolog. Nem kell megijedni az olyan nagy szavaktól, mint az energiahatékonyság, a fenntarthatóság vagy éppen a klímavédelem. Mert ez, a mi szintünkön (tehát az úgynevezett átlagemberek szintjén) mind egyszerű, hétköznapi megoldásokat takar. Olyan kis döntéseket, mint, hogy valóban odafigyelsz-e a szelektív hulladékgyűjtésre, hogy mit teszel a fölösleges étellel, a kinőtt vagy megunt ruháiddal, hogy segítesz-e mondjuk önkéntesként azoknak az embertársaidnak, akik kevésbé szerencsések, mint te vagy.

dtk_foto_emmer_laszlo_fotos.jpg

Fotó: Emmer László

Nekem is eltelt némi idő, mire rájöttem, hogy nem kell nagyívű terveket szőnöm otthon. Elég például, ha kicsi korától megtanítjuk a gyereknek, hogy melyik hulladékot hová dobja, és igyekszem én is jó példával elöl járni. A lányom már 12 éves, és otthon ő a szelektív hulladék-felelős. De pl. jár velem önkénteskedni is különböző szervezetekhez. Tudatosan vásárolok, próbálok csak annyit, amennyire tényleg szükség van. Ha élelmiszert veszek, akkor igyekszem ellenőrzött forrásból származó dolgokat venni, amit a lakóhelyemhez a lehető legközelebb termesztenek vagy állítanak elő. Legutóbb pedig átálltam az elektromos közlekedésre - ha már nem tudom teljesen kiiktatni az autózást; az Elviszlek magammal c. műsoromat is csak e-kocsikkal forgatjuk.

Azon gondolkodtam, hogy az egyáltalán nem fair, hogy másokat extra vállalásokra „kényszerítek”, és én nem vállalok semmit, úgyhogy úgy döntöttem, a díjátadóig én is bevállalok valamit, és jó nehéz feladatot adtam magamnak. Az elektromos árammal való takarékoskodásban nem járok élen, napi harcban állok a konnektorokkal, hosszabbítókkal. Most vállalom azt, hogy megpróbálok mostantól jobban odafigyelni, estére mindent lekapcsolni, amit kell, kihúzni.

Íme, pár fontos infó a díjról, ha nevezni szeretnél:


Az idén második alkalommal megvalósuló Energy Globe Magyarország díj a fenntarthatóság és az energiahatékonyság egyik legrangosabb nemzetközi eseményének hazai fordulója.


Az E.ON által támogatott díj célja, hogy a leginnovatívabb hazai fenntarthatósági kezdeményezéseknek nyilvánosságot és elismerést biztosítson, és hozzájáruljon a környezet- és energiatudatos szemlélet népszerűsítéséhez. Idén 3 kategóriával bővül a pályázat, így az önkormányzatok, vállalatok és a jövő generáció szemléletformálásért dolgozó oktatási szervezetek, alapítványok mellett m ostantól energiahatékony, környezetkímélő épületekkel is lehet versenyezni, és olyan magánszemélyek pályázatát is várják, akik a háztartásukban, tágabb közösségükben környezet- vagy energiatudatos, változást hozó kezdeményezést indítottak el. Sőt, azok az úttörő fiatalok is jelentkezhetnek, akiknek az energiához, fenntarthatósághoz kapcsolódó innovatív ötletük és prototípusuk van.

Advertisement energyglobe.jpg



Pályázni 2017. október 15-ig lehet a díj weboldalán, egy egyszerű nevezési űrlap kitöltésével. A győztesek a fenntarthatósághoz, energiahatékonysághoz kapcsolódó, illetve a projektjeiket támogató nyeremények mellett akár egy Nissan LEAF elektromos autóval is gazdagabbak lehetnek.

 

És te, te vállalsz valamit?