2017. október 12.

Az aktív ház az új passzív ház!

Beteg épület szindróma és épületszimuláció az Öko-home Expon

Az aktív ház az új passzív ház!

 

A férjemmel van egy olyan mondásunk, hogy „hogyan fajulhattak idáig a dolgok”. Általában akkor alkalmazzuk, amikor valami olyan helyzetben találjuk magunkat, amit korábban nem jósoltunk volna magunknak. Így éreztem magam most szombaton is az Öko-home szakmai konferencián, amikor különböző vályog- és szalmaházak alaprajzait nézegettem egy kivetítőn és próbáltam megérteni a „légtömörség” és a szigetelés különböző fajtáira vonatkozó szakszavakat.

house-2608829_1280.jpg

Az aktív ház az új passzív ház

De az az igazság, hogy igazából szívem mélyén örültem ennek, mert egy olyan világba nyerhettem betekintést, ahova amúgy szerintem soha nem lett volna alkalmam eljutni, rengeteget tanultam és nagyon kedves és elhivatott emberekkel sikerült beszélgetnem a konferencia alatt. Valamint láttam házat szalmából, vályogból, de még ipari kenderből is.

Sőt, betekintést kaphattam dr. ifj. Kistelegdi Istvántól az épületszimuláció varázslatos és lenyűgözően hasznos világába is. Az épületszimuláció egy olyan különleges technika, melynek segítségével 90%-os pontossággal ki tudják számolni egy építendő ház, gyár „energiatérképét”. Ezzel a technológiával nem csak úgy építenek fel épületeket bele a vak világba, mert éppen van egy üres telek, és akkor az ott pont jó lesz, hanem a tervezés során pontosan megnézik előre az épület által felhasználható természetes energiaforrásokat és a kivitelezésnél ezeket figyelembe véve sokkal energiatudatosabb házakat lehet(ne) építeni. És már azt is tudom, hogy az aktív ház az új passzív ház, azaz az aktív ház nemhogy nullára jön ki energiafelhasználás szempontjából, mint a passzív, hanem még energiát is képes termelni.

RATI – az első magyar pluszenergia potenciával rendelkező ipari épület

Advertisement

 

Ehhez képest egyelőre még ott tartunk, hogy a magyarországi épületek szigetelése is olyan rossz, hogy a fűtési időszak beköszöntével a legtöbb esetben az utcát fűtjük.

A környezettudatos, illetve zöld építészetnek ugyanúgy több aspektusa van, mint akár a kozmetikumoknak, vagy az ételeinknek. Mert egyrészt az is nagyon fontos, hogy a ház, épület hogyan simul a környezetébe, mennyi energiát használ, - esetleg jó esteben termel - de fontos szempont az is, hogy az építkezésnél használt építőanyagok milyen hatással vannak a az egészségünkre. Magyarországon még kevéssé ismert az úgynevezett „beteg ház” szindróma, pedig sajnálatos módon az is előfordulhat, hogy komoly betegségeket okozhatnak az építkezéshez használt anyagok.


Tehát ezt a témát is komplexen kell kezelni, és az épületek tervezésénél és kivitelezésénél a környezetvédelmi szempontok és az energiafelhasználás optimalizálása mellett arra is figyelni kell, hogy a felhasznált anyagok ne legyenek ártalmasak a szervezetre. Így kerülhet megint előtérbe például a vályogtégla, vagy akár az ipari kenderből készült tégla amelyek amellett, hogy környezetvédelmi szempontból is optimális anyagok, az egészségünkre nézve sem rejtenek veszélyeket.

Amikor a lakás beteggé tehet

A konferencia kapcsán egy komolyabb eset is bemutatásra került, mely felhívja arra figyelmet, hogy az, hogy az épületeinkkel foglalkozzunk, a szó szoros értelmében életbevágó lehet.

Egy magyar közgazdász lány esete több, mint elgondolkodtató. Jelenleg nem tudja korábbi, aktív életét élni, mert igazoltan egy olyan betegség támadta meg, amelyet itthon még alig ismernek  - ez a többszörös kémiai túlérzékenység. Amerikában a 30-50 év közötti lakosság több mint 20 százalékánál kimutatható volt a 2000-es évek elejére enyhébb vagy súlyosabb formában.  Pillanatnyilag a saját lakása is komoly és nehezen tolerálható tüneteket okoz neki.

Sajnos napjainkra az építőipar lett a legkörnyezetterhelőbb iparágak egyike. Köszönhető ez egyrészt az építőanyagok gyártásához szükséges primerenergia magas arányának és annak, hogy sok építőanyagnál nem figyelnek arra, hogy az életciklusa végén az újrahasznosítható-e vagy netán veszélyes hulladékként végzi.

Beteg épület szindróma  

A beteg épület szindróma, egy, az Egészségügyi Világszervezet  (WHO) által már 1983-ban hivatalosan elfogadott, valós veszélyforrás. A szindróma lényege, hogy bár egy adott épületen belül a szennyező anyagok mennyisége nem haladja meg az egészségügyi határértéket,de a hatásuk összességében mégis kellemetlen panaszokat okoz. Ilyen egészségkárosító tényező lehet a nem megfelelő szellőztetés, elektroszmog, a penész, és az építőanyagokból és használati tárgyakból kipárolgó kemikáliák.

 

A tünetegyüttes jellemzői:

  • fejfájás
  • fáradékonyság
  • szemgyulladás
  • bőrirritáció, viszketés
  • émelygés, rossz közérzet

Többszörös kémiai túlérzékenység

A világháború utáni gyors újjáépítési kényszer következtében az építőipar gyökeresen átalakult. Az évszázadokon át használt természetes építőanyagokkal  (fa, vályog, kő, mész, kender stb) már nem lehetett megfelelni a gyors építési módoknak, egyre több mesterséges adalék és kemikália került a termékekbe és villám tempóban jelentek meg új anyagok, melyekkel semmilyen korábbi tapasztalata nem volt az embereknek. Később aztán egyre több anyagról derült ki, hogy a lakók egészségére ártalmasak lehetnek. Az épületbiológiai tudománya már harmincnyolcéve foglalkozik az ember és annak épített környezetének egymásra kifejtett hatásával. Mára már az orvostudomány és az épületbiológia egyre inkább kiegészítik egymást.


Az épületek kérdése mostanra szintén a legégetőbb problémák közé került, csak egyelőre még keveset beszélünk erről. Itt ismét érvénybe lép mind a környezetvédelem, mind az egészségvédelem elve, hiszen mindkét oldalon nyomos érvek szólnak amellett, hogy elkezdjük keresni azokat a megoldásokat, amelyekkel előrébb lehetne lépni ebben a témában. Nekem a Bíró Péter és csapata által szervezett konferencia arra is jó volt, hogy meglássam, a high-tech és a régi, hagyományos technológiák tökéletesen megférhetnek egymás mellett és születhetnek olyan megoldások, melyek minden kritériumnak meg tudnak felelni.

Az idei évben már építészek és kivitelezők is jelentkezhetnek a fenntarthatóság és az energiahatékonyság egyik legrangosabb nemzetközi eseményének hazai fordulójára. Az Energy Globe Magyarország díj nevezési időszaka október 15-ig tart, a pályázatokat online október 15-ig lehet benyújtani a www.energy-globe.hu oldalon.

Az Épület kategóriában bármely épülettel lehet nevezni, amelynek kivitelezésekor, tervezésekor a fenntarthatóság és/vagy az energiatudatosság elveinek érvényesülésére kiemelt figyelmet fordítottak a szakemberek. Irodák, lakóépületek egyaránt nevezhetők, a pályázatot azonban csak jogi személyek (pl. építészeti irodák, vállalatok) adhatják be.